Kortnet a szorongs
2006.11.19. 16:51
Mi trtnik, ha nem gy sikerl? Mi lesz vele, ha? Mirt nincs mg itthon? Retteg krdsek minden pillanatban. A szorongs. Sokan egytt lnek vele. Pedig nem lehet megszokni, nem szabad termszetesnek tekinteni.
Az orvosi tapasztalatok bizonytjk, hogy a nk sokkal hajlamosabbak az aggdsra, szorongsra, mint a frfiak. Az utbbiak elssorban a munkjuk miatt aggodalmaskodnak. A nk viszont szinte mindig s mindenrt. A munkjuk, a csaldjuk, a gyermekeik, a szleik, a bartaik vlsa, a kollga pletyki, a szmlk, az iskola, a kutya, stb. stb. Mind szolgltat elegend aggdni valt. S akkor mg nem is kerlt szba a laks, a rendetlensg, s a bezs foltja a plafonon. A nk teht jval tbb helyzetben rzik felelsnek magukat a dolgokrt (mindenrt), mint az ersebb nem tagjai.
A szorongs tbbfle mdon is megnyilvnulhat. De akr ltalnos szorongsrl, vagy fbirl (valamilyen konkrt dologtl val irracionlis flelem), akr a pnikbetegsgrl (hirtelen feltmad flelem) van sz, valamennyi szorongsos betegsg fizikai tneteket is produkl. Izomrngst, ers szvdobogst, hnyingert, radsul a szorongs nveli a szvbetegsg kockzatt.
Fbik
A szorongsos betegsgek csoportjba tartoznak a klnbz fbik. A kutyktl, vagy a kgyktl val flelem oka az esetek tlnyom tbbsgben nem valamilyen korbbi traumatikus lmnybl ered, sokkal inkbb a csald, a bartok hatsrl van sz. Ha a mama ltvnyosan irtzik a pkoktl, a gyermeke is valsznleg hasonlan fog reaglni rjuk.
A replssel kapcsolatos flelem ltalban kamaszkorban alakul ki, br van egy msodik hullma is a 20-30-as letkorban. Az lettapasztalat a ksbbi letkorban bizonyos fokig megvd tovbbi fbik kialakulstl. Igen ritka, hogy a 40 v felettieknl brmilyen fbia kialakul.
Az aggodalom ltalnos forrsa a tehetetlensg s a veszlyrzet, melyet az ellenrzsnk all kicsszott helyzet jelent. Bizonyos helyzeteket azrt rznk veszlyesnek, mert nincs elg tudsunk, informcink rla. Ilyenkor prbljunk meg trgyilagosak lenni, s tjkozdssal, informciszerzssel elejt venni a „fantzilsnak.” Pldul, ha valaki llandan aggdik, hogy rklte-e a rkos daganatra val hajlamot desanyjtl, keresse fel orvost s krjen felvilgostst, hogy milyen gyakran jrjon kontrollra, ahhoz, hogy biztonsgban rezhesse magt.
|